A klímaváltozás földrajzi hatásainak értékelése távérzékelési módszerekkel  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
78349
típus PD
Vezető kutató Kovács Ferenc
magyar cím A klímaváltozás földrajzi hatásainak értékelése távérzékelési módszerekkel
Angol cím Assessment of geographical effects of climate change with remote sensing methods
magyar kulcsszavak klímaváltozás, tájváltozás, távérzékelés, GIS
angol kulcsszavak climate change, landscape change, remote sensing, GIS
megadott besorolás
Természetföldrajz (Komplex Környezettudományi Kollégium)100 %
Ortelius tudományág: Térképészet
zsűri Földtudományok 2
Kutatóhely Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék (Szegedi Tudományegyetem)
projekt kezdete 2009-04-01
projekt vége 2012-08-31
aktuális összeg (MFt) 5.887
FTE (kutatóév egyenérték) 2.36
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
Az ember tájátalakító szerepének és a globális klímaváltozásnak együttes eredményeként az Alföldön, az utóbbi évtizedekben egyre fokozódóbb víztelenedési folyamat figyelhető meg. A vízhiány által okozott földrajzi folyamatok mára tájváltozásokat idéznek elő. A vízkészletben történt változások indokolják a tájátalakulás komplex értékelését. A vizsgálatok fontosak, mivel a kedvezőtlen folyamatok - melyek irreverzibilisek is lehetnek - hatásai gyorsabbak, mint a regeneráció és a fenyegető éghajlatváltozás a hazánkhoz hasonló kicsiny ország számára nem befolyásolható tényezőt jelent. A kiszáradás hipotézise számszerűen nehezen igazolható, mert a természeti-gazdasági folyamatokban bonyolult, hierarchikus hatások sokféle visszacsatolással szabályozó láncolaton terjednek tovább. A regionális területfejlesztésben csak az olyan fejlődésnek lesz realitása, amely az ariditás fokozódásából származó körülményeket figyelembe veszi. Cél a folyamat tér- és időbeli jellemzése, a veszélyeztetettség lehatárolása a Duna-Tisza közén. A táji kapcsolatrendszerek átlátásához célszerű kiválasztani egy-két tájökológiai értelmű indikátort, amelyek kifejezik a módosuló földrajzi folyamatokat. E tájalkotó tényezőkre vonatkozó mérőszámokat távérzékelési, térinformatikai módszerekkel határozzuk meg. A változások mértékére választ adhat a dinamika kutatása (nagy időfelbontású regionális vizsgálat), amely a felgyorsuló degradációs folyamatok kapcsán különös fontosságú. Az egyes tájalkotó tényezők alakulására vonatkozó változásvizsgálat a tájműködési összegzés megadásához is szükséges.
angol összefoglaló
In the past few decades an aridification process is in development as the result of the changing role of the man and the global climate. Due to landscape changes this degradation process probably will speed up. Through the change in the stock of water the complex evaluation of landscape is very important. There are several uncertainities and we do not know how many changes will be irreversible. Aridification as a process, however, is not easy to evaluate based on its direct consequences, therefore during our research we have sought a methods which can demonstrate the process both spatially and temporally according to changes and the classify endangered areas in Danube-Tisza Interfluve. Several works draw our attention, besides the magnitude of potential dangers, to the necessity of increasing the spatial resolution of the environmental studies and the implementation of these at a regional scale, which would enable the accurate evaluation of the direct outcome of changes. The connection within the landscape system are very complicated, that is why we have sought “indicators” which can demonstrate the process related to changes. These show quantitive and qualitative degradation with GIS methods. The areal extension of changes is not too large today and the negative effects are not general, but despite the short time involved, the impact of transformation could be greater than of the river prevention works.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Meteorológiai adatok alapján az aridifikáció aktuális. - A vegetáció állapota (2000–2011) Az EVI index érzékenyebb a változásra. Biomassza-produkció csúcsa index- és erdőfüggő: június, július. 3-4 éves periódus mellett a zöldtömeg nem növekvő. Index csökkenő 2001–2004, 2006–2009 között; elegyes- és fenyőerdőknél 2006–2011. Száraz évek indexcsökkentő hatása feltűnő. Tavaszi-kora nyári érték növekvő. Évek fele átlagtól való negatív eltéréseket mutat. EVI szerint 25 % veszélyeztetett a klímaváltozás által. Jelentős a pozitív eltérés 61 %-on. Lomblevelű 20%, elegyes 38%-a veszélyeztetett. NDVI 16%-on mutat negatív eltérést. Pozitív eltérés 40%. Legtöbb a vegetáció az elegyes erdőn; érzékeny a változásokra. - Vizes élőhely változása (1882–2011) 1880 után a vízes területek 84 %-a eltűnt. A nagy belvizeket követően újra alacsonyak az elöntés értékek. 2006–2007 között pl. a vizek 85%-a szűnt meg. Egyes években a tavaszi víz 1,5 hónap alatt 1/4-ére csökken. Az eddigi legnagyobb vízforgalmat mértük 2000-ben. Pesszimista szemlélet szerint a terület 24,7%-a szárazodik; optimista esetben ez 5,6%. A pesszimista vélemény a valószínűbb. Fő problémák a DNYI-i, DK-i, a K-i, középső részeken. - A probléma értékelhető a vizsgált tényezőkkel. A változékonyság miatt keretet adhatunk a változást illetően. A monitoring távérzékelési módszerekkel oldható meg. Kedvező évek hatása nem általános, nem elég az évtizedes, kedvezőtlen folyamatok megszűntetésére. Száraz évek hatása feltűnő (aszályhajlam).
kutatási eredmények (angolul)
Aridification is a current problem by meteorological data. -The condition of the vegetation (2000-2011) EVI index is sensitive to change. Peak of biomass production is index and forest-dependent: June, July. 3-4 year period, but the green weight is not increasing. Index is decreasing between 2001-2004 and 2006-2009; it is 2006-2011 at coniferous and mixed forests. It’s stricking the reducing effect of the index of dry years. Spring and early summer index increase. Half of years show negative deviation. There is 25% at risk of climate change as EVI. Positive difference is on 61%. 20% of deciduous forest and 38% of mixed forest is endangered. NDVI at 16% shows negative deviation. Positive is 40%. Most of the biomass is in mixed forest; it is sensitive to change. -Wetland change (1882-2011) After 1880, 84% of wetlands lost. After inland water flood there are again low values. Between 2006-2007 for example 85% of the water disappeared. In some years the spring water to 25% reduced by 1,5 months. The greatest water circulation was measured in 2000. Pessimistic view of the area by 24,7% on a dry-adapted (optimistic case 5,6%). Pessimistic view is more probable. Main problems are in SW, SE, E and middle of the area. - Factors are good indicators to evaluate the geographical problem. Because of the variablity we can show the frames of the changes. Positive impact for years isn’t general, it isn’t enough to eliminate unfavorable trends. There are striking effect of dry years.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=78349
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Kovács F.: Geoinformatic investigation of hydrogeographical changes on a nature conservation area, by comparing short and long term tendencies, Wetlands ecology and management (in review), 2012
Kovács F.: Természetvédelmi terület hidrogeográfiai változásvizsgálata térinformatikai alapokon rövid és hosszú időtartamok összehasonlításával., Tájökológiai Lapok 9.évf. 2.sz, pp.301-320., 2011
Kovács F.: Changes and instability – MODIS image based monitoring on plain territory in Hungary., Lena Halounová (ed.) Remote Sensing and Geoinformation not only for Scientific Cooperation. Proceedings of the 31th EARSeLSymposium, Prague. pp.298-306., 2011
Kovács F.: A klímaváltozás földrajzi hatásainak értékelése távérzékelési módszerekkel., VI. Magyar Földrajzi Konferencia Szeged (megjelenés alatt), 2012
Kovács F.: Az alföldi területhasználat és változásainak értékelése., Rakonczai J. (szerk.) Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány kötetei 7. Békéscsaba. pp.159-166., 2011
Kovács F.: Tájváltozás és klímaváltozás a Duna-Tisza közén, Természet Világa 141 (5). pp.207-210., 2010
Ladányi Zs.; Kovács F.: Spektrális indexek szerepe a tájváltozás, táji érzékenység megfigyelésében, In.: Szilassi P.; Henits L. (szerk) A Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században. Földrajzi Tanulmányok V. SZTE TFGT. pp.203-215., 2010
Kovács, F: Evaluation of changes and instability of water content using remote sensing methods in a nature conservation area., Journal of Environment Geography 2008. Vol.1 (3-4), pp.7-14., 2009
Kovács F.: Vizes élőhely változása a klímaváltozás ismeretében – térinformatikai esettanulmány a Felső-Kiskunsági tavak területén., V. Tájökológiai konferencia Sopron (megjelenés alatt), 2012
Kovács F.: Változás és változékonyság problémája a vizes élőhelyek vizsgálatában, Lóczy D. (szerk.) Geográfia a kultúra fővárosában I. Az V. Magyar Földrajzi Konferencia természetföldrajzi közleményei. Geographia Pannonica Nova 13. Publikon Kiadó, Pécs, 2012
Kovács F.: MODIS műholdkép alapú vegetáció-monitoring 2000–2011 között., Lóki J. (szerk.) Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában III. Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen. pp.223-, 2012
Kovács F.: MODIS műholdkép alapú monitoring vizsgálat erdőterületeken., In.: Kertész Á. (főszerk.) Tájökológiai kutatások. IV. Magyar Tájökológiai Konferencia tanulmánykötete. MTA FKI, Budapest. pp.133-139., 2010
Kovács, F.: Changes and instability – MODIS image based evalutaion of the climate change on plane territory in Hungary., Abstracts of 31th EARSeL Symposium and 34th General Assembly., 2011
Kovács F.: Condition of quasi natural area and its environment in long term changes – remote sensing and GIS assessment in Great Plain, Hungary., Abstracts of ISPRS 100 years symposium, Vienna., 2010




vissza »