The euro adoption in CEE: Prospects and challenges in the wake of the financial crisis  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
84240
Type PD
Principal investigator Wisniewski, Anna
Title in Hungarian Az euro-csatlakozás Kelet- és Közép-Európában: kilátások és kihívások a pénzügyi válság tükrében
Title in English The euro adoption in CEE: Prospects and challenges in the wake of the financial crisis
Keywords in Hungarian euro-csatlakozás, Kelet-Közép-Európa, válság
Keywords in English euro adoption, Central Eastern Europe, financial crisis
Discipline
Economics (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Economic policy
Panel Economics
Department or equivalent Institute of World Economics (Centre for Economic and Regional Studies)
Starting date 2010-10-01
Closing date 2013-10-31
Funding (in million HUF) 2.290
FTE (full time equivalent) 1.50
state closed project
Summary in Hungarian
Az euró-zóna jövője, valamint a kelet-közép-európai országok integrációja szempontjából egyaránt meghatározó kérdéskör, hogy az új tagállamok mikor és milyen feltételek mellett tudják bevezetni a közös európai valutát. A csatlakozási szerződés aláírásával az új tagállamok vállalták az euró-bevezetését, aminek feltétele a maastrichti kritériumok teljesítése. Az új tagállamoknak mozgásteret biztosít jogi státuszuk arra nézve, hogy milyen céldátumot fogalmaznak meg a GMU-csatlakozás tekintetében. A még nem csatlakozott kelet-közép-európai tagállamok – közöttük Magyarország – esetében az időzítés és az ahhoz elvezető konvergencia pályát a világgazdasági válság bizonytalanná tette. A kutatás során azt vizsgáljuk, mennyiben változtatta meg a kelet-közép-európai tagállamok gazdasági feltételrendszerét a pénzügyi és gazdasági válság. Az eurozóna belső problémái és a görög adósságproblémák milyen üzenetet hordoznak a térség országai számára. Mennyiben változtak meg a belépésre váró tagállamok konvergencia-lehetőségei, hogyan alakult gazdasági teljesítményük és milyenek kilátásaik. A térség más országainak stratégiája milyen üzenetet hordoz Magyarország számára. A dolgozat komparatív módszerrel hasonlítja össze az alkalmazott monetáris és fiskális politikai eszközöket. A kutatás újszerűségét annak válság-orientált fókuszáltsága adja, egyben és ezáltal folytatását jelenti a kutatásvezető doktori kutatásának. A kutatás nemcsak az azóta bekövetkezett új eseményekkel egészül ki, de beveszi az elemzendő országok közé Romániát és Bulgáriát.
Summary
It has been a most relevant issue both with regard to the future of the eurozone and further integration of the Central and Eastern European member states, when and upon what conditions could the new member states adopt the common European currency. By signing the accession treaty they are under the legal obligation to introduce the euro as soon as they fulfill the necessary convergence set by the Maastricht criteria. Their legal status of „member state with derogation” gives some leeway in setting the target date. For those CEE member states that have not yet adopted euro – among others Hungary – the financial and economic crisis made the conditions for setting the time and the path even more difficult. The research shall examine the changes that have taken place in the wake of the crisis in the macro-economic conditions of euro adoption. It examines what messages should be read from the inner problems of the eurozone, and the Greek debt problems. It shall analyse the changes that have taken place in the convergence-prospects of the NMSs. The research focuses on what Hungary can learn from the strategies applied by other CEE countries. The research also investigates with comparative tools the monetary and fiscal tools applied. Focusing on the impact of the crisis makes the research relevant and up-to-date, thereby providing for a continuation to the doctoral research of the author. The research shall be complemented not only by the latest economic developments but with Romania and Bulgaria, which have not been dealt with in the PhD thesis.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A Kelet-Közép-Európa több országának makrogazdasági felkészültségét, illetve euró-politikájának alakulását, valamint a nemzetközi/európai gazdasági és politikai kontextust vizsgáló kutatás a válság hatását vizsgálja. Arra a következtetésre jut az elemzés, hogy az euró-csatlakozás megítélése új alapokra helyeződött: a makrogazdasági vonatkozások mellett minden korábbinál nagyobb a politikai tényezők súlya az álláspontok alakításában. Makrogazdasági szempontból a térség országai eltérően teljesítenek, mindamellett a konvergencia jellemző a régió egymáshoz viszonyított teljesítményében. A maastrichti kritériumok teljesíthetősége – ami továbbra is a csatlakozás hivatalos feltétele - nem jelent kizárólagos feltételt a csatlakozási döntésnél: tagállami szempontból az eurózóna, mint az európai döntéshozatal egy szűkebb körében való részvétel politikai kritériumként jelenik meg. Az előnyök és hátrányok mérlegelése során emellett az európai térség, különösen az euró-zóna elhúzódó problémáinak megítélése szintén hatással vannak ma már a csatlakozás megítélésére. A társadalmi elfogadottság nem korrelál a felkészültséggel, emellett több országban jogi feltételek is gátolják a csatlakozást. Végkövetkeztetés, hogy mindezen feltételek mérlegelése mellett is a kimaradás komoly negatív gazdasági (kereskedelemi, növekedési) és politikai (érdekérvényesítés gyengülése) hatásokkal járhat. A komplex, multidiszciplináris megközelítés feltétlenül szükséges az euró-kérdéskör megértéséhez.
Results in English
The research has been dealing with the impact of the crisis on the macro-economic performance and change in euro-adoption policy in CEE countries, and the European economic and political context of the euro-issue. Analysis has pointed out that the CEE approach to euro-adoption policy has changed fundamentally: besides macro-economic arguments the political factors play a more important than ever role in shaping country positions. From macroeconomic point of view country performance differ in many aspects, the post-crisis situation in the region is characterized by convergence. The maastricht criteria have remained to be the official condition of euro-adoption, though not constituting any more an exclusive factor. New aspects of CEE member states consider the participation in the euro-zone political decision-making as an important political advantage of the euro-adoption. On the other hand, the long-lasting crisis in the eurozone and its growth impact are also considered by the euro-issue in MSs. Social acceptance of euro as currency does not correlate with preparedness of a country. In certain MS legal aspects might cause trouble later. Conclusion, though, that staying outside could have negative economic implications on trade and growth prospets. At the same time, MSs might be weakened in european political decision-making. Complex, multidisciplinary approach is necessary for euro-issue analysis.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=84240
Decision
Yes





 

List of publications

 
Wisniewski Anna: Lengyelország gazdasága a válság során, A változó világgazdaság - útkeresések, tapasztalatok, Amulett Kiadó Budapest, 2012
Wisniewski Anna: Lengyelország - a válság hatása a gazdaságra, Monitoring jelentés 2011, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 2011
Wisniewski Anna: Az euró-csatlakozás perspektívája Kelet-Közép-Európában: kilátások és kihívások a pénzügyi válság tükrében, Amulett Kiadó Budapest, 2014
Wisniewski Anna: Az euró-bevezetés lehetősége a még nem csatlakozott kelet-közép-európai országokban, MTA KRTK, 2010
Wisniewski Anna: Lengyelország, in: Monitoring kutatás 2011, KRTK VGI, 2011
Wisniewski Anna: Lengyelország, in: Monitoring Kutatás, MTA KRTK VGI, pp. 12-19., 2012
Wisniewski Anna: A lengyel válság és válságkezelés tapasztalatai- A régió sikertzörténete?, Európai Tükör 19. évfolyam 3. szám, 2014




Back »