Hármas határok vizsgálata Magyarország délnyugati, délkeleti és északkeleti térségében
Angol cím
An examination of triple borders in the south-western, south-eastern and north-eastern regions of Hungary
magyar kulcsszavak
nemzetközi kapcsolatok, identitás, kulturák egymásra hatása, határmenti gazdasági stratégiák, EU-s csatlakozás hatásai
angol kulcsszavak
international relations, identity, interaction of cultures, borderland economic strategies, the impacts of EU accession
megadott besorolás
Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Összehasonlító néprajz
zsűri
Kultúra
Kutatóhely
Néprajztudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
résztvevők
Bednárik János Borbély Sándor Kardos Ferenc Klamár Zoltán Laszák Melinda Mészáros Csaba Mód László Balázs Murányi Veronika Papp Árpád Szilágyi Levente Turai Tünde
projekt kezdete
2011-05-01
projekt vége
2015-10-31
aktuális összeg (MFt)
22.328
FTE (kutatóév egyenérték)
6.95
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A tervezett kutatás Magyarország hármas határait vizsgálja: a határ menti régiókra és a határokon átnyúló kapcsolatokra összpontosít. Ezeken a területeken Magyarország háromféle határral rendelkezik, és így háromféleképpen tart kapcsolatot szomszédjaival: Magyarország kapcsolódása a korábbi EU-hoz, az ún. Nyugat-Európához; Magyarország kapcsolódása új EU tagállamokhoz; Magyarország kapcsolódása nem EU tagságú országokhoz. A történeti előzmény és a határ politikai jellege, mely ráadásul többször is változott az elmúlt évtizedekben, jelentős mértékben meghatározzák a kapcsolatok típusát, rétegzettségét és intenzitását. Azt nézzük meg, hogy a szomszédos régiók hogyan hatnak egymásra: milyen elvek hozzák közelebb őket egymáshoz, melyek távolító hatásúak, illetve milyen dinamikák mozgatják az egymásra hatásokat térben és időben. A tervezett kutatás három dimenzióját elemzi a határ menti régiók kapcsolattartásának: (1) kulturális dimenzió: identitás, hagyományőrzés és -teremtés, oktatási intézmények, kulturális szervezetek, (2) társadalmi dimenzió: határok jellegének változásai (1989-es vasfüggöny, Schengeni határ, vízumliberalizáció) következtében átalakult/újraéledt/meglazult kapcsolatok, népességmozgások, új kapcsolatkeresési stratégiák, valamint új közösségek, (3) gazdasági dimenzió: határ menti kereskedelem (formális és informális gazdaság, feketekereskedelem), gazdasági migráció, egyéb egyéni és közösségi stratégiák a határ menti lét lehetőségeinek kiaknázására gazdasági profitszerzés érdekében.
angol összefoglaló
The planned research focuses on the triple borders of Hungary, on its border regions, and on the relations that reach across the borders. On this wide range, Hungary has three types of borders and thus maintains relationships with its neighbours in three ways: Hungary’s connection to the former EU, the so-called Western Europe, Hungary’s connection to new EU member states, Hungary’s connection to non-EU member states. The historical antecedents and the political nature of the border that, moreover, changed several times during the past decades, significantly define the type, stratification and intensity of the relations. We will investigate how the neighbouring regions affect each other: what principles bring them closer or alienate them to/from each other, and what dynamisms operate the interferences in time and space. The projected research analyses three dimensions of keeping relations in the borderland regions: (1) within the cultural dimension the following issues will be highlighted: identity, creating and preserving traditions, educational institutions, cultural organisations, (2) in exploring the social dimension we will discuss the transformed/revitalized/loosened relations as result of the transformation of the character of the borders (the iron curtain of 1989, the Schengen border, visa liberalisation), as well as the movements of population, the new strategies for establishing relations, and the new communities, (3) in analysing the economic aspects, we focus on the following issues: borderland trade (formal and informal economy, black market traders), economic migration, other individual and communal strategies for exploring borderland existence in order to make profit.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
2011-ben kezdtük meg a MTA BTK Néprajztudományi Intézetének égisze alatt a Hármas határok vizsgálata Magyarország délnyugati, délkeleti és északkeleti térségében címmel kutatásunkat. A négyéves projekt éppen a Magyarországot elérő migránsválság kezdete előtt, 2015 júniusában zárult.
A rendszerváltozást követő két évtized gyors változásokat hozott Kelet-Közép Európa térségében, amelyek az országhatárok jellegét, minőségét, szerepét a legkülönfélébb módokon alakították át. Elég, ha arra utalunk, hogy alig negyed százada még öt állammal voltunk határosak, most héttel, és az akkori öt ország közül csak Ausztria és Románia nem valamely felbomlott posztkommunista ország területileg is átalakult utódállama. A lokális jelentőségű, valamint a két- és háromoldalúan nemzetközi határok európai dimenzióba léptek, egyesek közülük EU-s és/vagy schengeni határokká váltak. Így fokozatosan globális politikai-ökológiai-gazdasági-társadalmi összefüggésrendszerben váltak vizsgálandóvá és értelmezendővé. Az elmúlt évszázad határmódosításai, különösképpen a rendszerváltozás óta eltelt időszak eseményei a helyi közösségekre, hétköznapi életszervezési mechanizmusaikra, társadalomszerveződésükre, identitásképzésükre, gazdasági stratégiáikra és kulturális berendezkedésükre jelentős hatást gyakoroltak. A mostani helyzet fényében elmondható: a hármas határok vizsgálatának választása kutatási témaként négy évvel ezelőtt problémaérzékenységünket igazolta.
kutatási eredmények (angolul)
In 2011 the Institute of Ethnology at the HAS RCH embarked on a 4 year study entitled An Examination of Tri-Border Areas in the South-Western, South-Eastern, and North-Eastern Regions of Hungary, a project that concluded in June 2015, just prior of the country’s current migration crisis. The decision to conduct a study of this nature arose in response to the series of political changes in East-Central Europe that had commenced in 1989, and which affected the character, quality, and role of national borders in the widest possible variety of ways. It is sufficient to note that just 25 years ago, Hungary was surrounded by 5 other nations; today, this number has increased to 7, and out of its 5 previous neighbour states, only Austria and Romania have avoided the typical fate of the territorially altered, post-communist successor state. As a result, former state borders now function as the Schengen borders of the EU. Thus Hungary’s borders are now of international importance, and therefore are worth to be studied in global frames. Border changes of the past 100 years as well as the process of postsocialist political transition in the region have made an immense impact on the life, economic strategies, social structure, identity formation and cultural aspirations of local communities in the border areas. In view of the present situation at Hungary’s borders (caused by international migration) we can conclude that the research project has tackled a highly important problem.
